2000 októbere óta teljesít szolgálatot Székelykocsárdon Szabó Gergely református lelkipásztor. Székelykocsárdon 583 református van. A 47 katolikushoz Horváth István marosújvári plébános jár ki, van néhány unitárius, lutheránus és baptista is. Szabó Gergely lelkipásztor ideérkezése után hozzáfogott a gazdasági épületek, az óvoda, kántortanítói lakás és pékség rendbetételéhez, élen járó papját a közösség követte, így közös erővel lassan rendbe hozzák a valamikor államosított épületeket. /T. A.: Élen járó papját követi a közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2006. január 3.
Gyulafehérváron a II. Rákóczi Ferenc közösségi házban Gudor András tiszteletes gyűjtötte egybe a város és a környék magyar lakosait szilveszteri mulatságra. A 60 személyt befogadó terem megtelt. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban meghirdetett szilveszter a jelentkezők kis száma miatt elmaradt. A városban inkább szűk körű, magán jellegű mulatságok voltak. A Svájci Házat a csombordi “rózsások” és a lőrincrévei “káposztások” bérelték ki, lőrincrévei zenészek húzták a talpalávalót. Marosújváron az RMDSZ székhelyén rendeztek szilvesztert. Torockón a kultúrotthon termében volt a mulatságo, de folyt a muri a Forrás mulatóban és a falu valamennyi télen üzemelő panziójában is. Magyarlapádon a “pirospántlikások” otthon ünnepeltek, nem szerződtek el sehova. Felvincen a református egyház gyülekezeti termét is az ifjak foglalták le. A házasok a falu két cukrászdájában rendezett mulatságokon vettek részt. /Évbúcsúztató Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./
2006. január 5.
Fehér megyében, Marosújváron három éve működik a diakónia. Higiéniai gondozást biztosítanak a rászoruló időseknek. Jelenleg tizenegy 80 éven felüli asszonyt látnak el, akik nem fekvő betegek, de már nem hagyják el a lakást. A gondozónő kiváltja a gyógyszereket, elintézi a bevásárlást, segít a házimunkákban, megoldja a mosást és beszélget a gondjára bízott öregekkel. Talán ezt igénylik a legjobban, a lelki szeretetszolgálatot. A református parókia udvarán kapott helyet a diakónia, itt van két mosógép és szárítógép. Bartha Sándor református emlékeztetett, az államosításig itt is működött, de a kommunizmus évei alatt feledésbe merült ez a munka. A marosújvári diakóniát egy német református közösség tartja fenn. Kolozsvárt is működik már európai szintű otthon, de itt havonta 250 euróba kerül egy ember gondozása. Marosújváron a városi kórház IV. emeletét alakították át idősek otthonává. 30 személyt tudnak befogadni, nagyon hosszú a várakozási lista. A marosújvári lelkész kétszáz 65 éven felüli lelket tart nyilván. Máshol rosszabb a helyzet. Szentbenedeken vagy Hariban a református gyülekezet átlagéletkora 70 év. /Takács Ildikó: Az öreg fát nem lehet átültetni. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./
2006. január 24.
Marosludason a művelődési házban a magyar kultúra napján tizenegy énekkar sereglett össze. A rendezvényt a Romániai Magyar Dalosszövetség és a helyi református egyházközség szervezte. Czirmay Levente református lelkipásztor köszöntője után Guttman Mihály, a Dalosszövetség elnöke adott hangot örömének azért, hogy végre ezt az ünnepet Erdélyben megünnepelhetik, majd felkérte a közönséget, hogy Czirmay Izabella Mária, a marosludasi énekkar vezetője vezényletével közösen énekeljék el a Himnuszt. Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese emlékeztetett arra, hogy fél évszázaddal ezelőtt Kodályt is felkérték, írjon új himnuszt, amire ő azt válaszolta: ennél szebbet nem lehet írni. Az énekkari hangversenyt a helybeli református egyházközség vegyes kara kezdte. Fellépett az aranyosegerbegyi református énekkart, a nagyenyedi református egyházközségi énekkar. Külön élmény volt a népviseletbe öltözött magyarfenesiek fellépése. Bemutatkozott még a mérai kórus, a baróti kórus, akik székely ruhában léptek közönség elé, a kolozsvári belvárosi református egyházközség Kálvin énekkara és Dávid ifjúsági kórus, a marosújvári vegyes kar és a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyes kara. Marosludas önkormányzata nem volt hajlandó áldozni, a helyi költségvetésből magyar vonatkozású ünnepélyre. /Mezey Sarolta: Énekkari hangverseny Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24., Jenei Mária: Tizenegy kórus énekelte a Himnuszt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2006. január 24.
Életének 85. évében elhunyt Jancsó Adrienne Kossuth-díjas előadóművész. Jancsó Adrienne 1921-ben Marosújváron született, 1941-től előadóművészként dolgozott. 1944 és 1947 között Kolozsvárott a Nemzeti Színház, illetve a Magyar Színház tagja. 1947-ben áttelepült Magyarországra, vidéki teátrumok, később a budapesti Madách Színház tagja. 1955-től újra pódiumművészként dolgozott, versmondó, balladaelőadó volt. 1963 és 1978 között az Irodalmi Színpad, illetve a Radnóti Miklós Színpad színészeként dolgozott, 1985-től 1990-ig a Vers és dal a Várban estek szervezője volt. 1991-ben megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány díját, 1995-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség-díjjal, 2004-ben Hazám díjjal ismerték el tevékenységét. /Elhunyt Jancsó Adrienne. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2006. augusztus 16.
V. Magyar Református Világtalálkozó Nagyenyeden folytatódott. A Bethlen Gábor Kollégiumban képzőművészeti kiállítás nyílt. Horháth Miklós festményei politikai személyiségeket, pl. Orbán Viktort és Kovács Lászlót ábrázolták. Lőrincz László tusrajzai, Balázs Janó torockószentgyörgyi művész fából készült alkotásait sorakoztak, továbbá már nem élő alkotók képei, így Dezső Hunor, Vass Albert, Halmágyi Antal, Székely Mihály, Gruzda János, Jánosi László, Incze János, Petyelán István és Dóczyné Berde Amál munkái. A Bethlen Dokumentációs Könyvtárban a református múltat régi könyvek és okmányok, folyóiratok és kegytárgyak jelezték. A Vártemplomban megtartott kórustalálkozón felléptek: a nagyenyedi egyházi kórus, a marosújvári kórus, a bethlenszentmiklósi, a magyarlapádi és az egyházmegyei lelkészi kántori kórus. /Bakó Botond: A hely szelleme kötelez. V. Református Világtalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2006. szeptember 7.
Marosújváron az elmúlt napokban ért véget az általános iskolások számára szervezett szórvány- és bibliatábor. A másodszor megszervezett tábor Bartha Sándor, a helyi református lelkész és felesége, Ilona, valamint Cseterás Borbála egyetemi hallgató kezdeményezésére született meg. A résztvevők – közel negyven gyerek – nemcsak helybeliek voltak, hanem a környező szórványtelepülésekről is érkeztek. Együtt vakációzott, tanult és szórakozott Marosmedvés, Maroslapád, Maroskoppánd, Maroscsesztve és Marosnagylak ifjúsága. A gyerekek nagy része nem tanulhat anyanyelvén, mivel a falvakban már nem működnek magyar nyelvű iskolák, a távolabbi bentlakásos iskoláztatás pedig sok szülő számára anyagilag megoldhatatlan. /Vetési Júlia: Sikeres szórványtábor. Marosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2006. november 11.
Fehér megyei oktatási tanácskozást tartottak Erdei Itala oktatáskutató munkaanyaga alapján Nagyenyeden. A megbeszélésre a megyében működő magyar tannyelvű iskolák egy részének bizonytalan helyzete szolgáltatott okot. A problémára iskolaközpontok létrehozása jelentené a megoldást. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium már lépett egyben az ügyben, hiszen bentlakásában már 15 vidéki kisiskolás lakik. A tanácskozáson megjelent Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője, dr. Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója, Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szeminárium igazgatója, Bárócz Huba református esperes, Tóth Gabriella kisebbségi tanfelügyelő és Stáb Ildikó megyei RMPSZ-elnök. Általános vélemény szerint az I–IV. osztályok hosszabb távon is fenntarthatók, de az általános iskolák V–VIII. osztályos tagozatainak egy része nehéz helyzetbe került. Bár az utóbbi időben javult a szaktanári ellátottság, a felvinci, a balázsfalvi, a marosújvári, a gyulafehérvári tagozatok komoly létszámgondokkal, osztályösszevonásokkal küzdenek. Szilárdabb a helyzete a bethlenszentmiklósi, magyarlapádi, torockói, és természetesen a nagyenyedi kollégiumi osztályoknak. Kötő József volt oktatási államtitkár néhány éve oktatási mikrorégiók kialakítását kezdeményezte. A tanulmány két megyei iskolaközpont működtetését feltételezi Nagyenyeden és Gyulafehérváron. Új lehetőség a gyulafehérvári és a környékbeli gyermekek számára az, hogy a katolikus érsekség tulajdonában található ún. Fogarasi-féle épületcsoport felújítását tervezik. Decemberben megérkeznek a mikrobuszok (iskolabuszok) is, amelyekkel jövőtől több mint 400 román és magyar tanuló fog ingázni különböző iskolaközpontokba. A tervek szerint Magyarlapádra szállítják a megszűnt becei iskola V–VIII. osztályos diákjait és a Bethlenszentmiklós környéki tanulókat. /Bakó Botond: Válsághelyzetben a magyar tannyelvű iskolák= Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2006. november 27.
A nagyváradi Piticot Alapítvány és a Zabhegyező gyermekanimátorok által kezdeményezett s immár VIII. alkalommal megrendezett mesevetélkedő első Fehér megyei fordulóját bonyolították le Nagyenyeden. Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elérzékenyülten köszöntötte a három éve Nagyenyeden meghonosodott mesevetélkedő bethlenszentmiklósi, marosújvári, magyarlapádi, székelykocsárdi, torockói, vajasdi és nagyenyedi résztvevőit. /T. A.: Mesevilág Enyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2007. január 21.
Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./
2007. február 2.
Az 1970–’80-as években a marosújvári szódagyáré (Bega UPSOM) volt a megye magyar könyvekkel leggazdagabban ellátott közkönyvtára. Húszezer kötetes könyvállománya a “Szóda Klub” helyiségeit foglalta el, és a gyár szakszervezetének a tulajdonát képezte. Ma a könyvtárnak hűlt helye. Az utolsó könyvtáros, Ban Simona már három és fél éve nem dolgozik a gyárban. – A könyvtár 1994 augusztusáig működött – mondta. Egy halomba összehordták a könyveket, a régi könyvtáros most felleltározza az állományt. A város iskolái régóta kérik a könyveket, felajánlották, hogy a diákok is segítenek az összeszedésükben. A új szakszervezet azonban még nem döntött a sorsukról. A megyében a községi könyvtárak még léteznek. Miriszlón 17 ezres a könyvtár, ebből kb. 4000 a magyar nyelvű. Székelykocsárdon a könyvtárnak jelenleg 12 300 kötete van. /Takács Ildikó: Fehér. Könyvtár, kocsma, lakosztály. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2007. február 9.
Idéntől megváltozik a megyék kulturális programjainak finanszírozása, a megyei önkormányzatok az összeg egy részét civilszervezetek, alapítványok benyújtott pályázataira adhatják. Arad megye magyarlakta településein eddig is jobbára a “civilek” vették kezükbe a kulturális programok megszervezését. Az a kérdés csak az, kik fognak dönteni a pályázatokról, mondta Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, biztosra vehető, hogy a döntéseknek politikai töltete lesz. Hunyad megyében nincs hiány a kultúra terén ténykedő magyar civilszervezetekben: 26 alapítványt, társaságot tart nyilván az RMDSZ megyei szervezete. Eddig Hunyad megyében szinte kizárólagosan a Communitas és az Illyés Közalapítvány jelentette a fő pályázati forrást a magyar civilszervezeteknek. Az Illyés átalakulásával ez a csap elzáródott. Az önkormányzati pályázatokat igencsak kevesen vették igénybe az elmúlt években. Doboly Beatrix, a vajdahunyadi EMKE, illetve a szintén kulturális jellegű Hunyadi János Humanitárius Társaság elnöke szerint az állammal nem jó szövetkezni, mert azért a kicsi pénzért, amit adnak, beleszólnak a rendezvényekbe. Schreiber István Hunyad megyei EMKE-elnök szkeptikus a pályázat iránt, mert egyetlen RMDSZ-es sincs a megyei tanácsban. /Gáspár-Barra Réka: Megváltozott kultúrfinanszírozás Arad. Új versenyhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ Fehér megyében szinte minden magyarlakta településen működik egy-egy művelődési egyesület. A marosújvári Együtt Itthon Egyesületet 2005-ben jegyezték be, elnöke Fekete Magdolna. Eddig két alkalommal pályáztak sikeresen. Székelykocsárdon bejegyzés előtt áll az Élő Forrás Művelődési Egyesület, elnöke, Lukács Réka tud az új pályázási lehetőségről. A színjátszó csoportot újra akarják indítani. A felvinci kultúrotthon a környék legszebb ilyen rendeltetésű épülete. A magyar közösség a Felvinc Egyesületet 2005 júliusában jegyeztette be. Deák Alpár elnök szerint holtvágányon vannak, nem működik az egyesület. /Takács Ildikó: Fehér. Jól jönne a változás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ Temes megyében a jóváhagyott összegből falunapokra, templombúcsúkra, kulturális találkozókra, a tanügy művelődési rendezvényeire is jut. /P. L. Zs. : Temes. Van, de sosem elég. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2007. március 13.
A Fehér megyei magyar tagozatos iskolák igazgatóit hívta össze március 9-én Tóth Gabriella nemzetiségi tanfelügyelő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba. A legnagyobb gondokkal küszködő balázsfalvi iskolát egész küldöttség képviselte. Bethlenszentmiklós, Felvinc, Magyarlapád, Marosújvár, Székelykocsárd és Torockó iskoláinak igazgatói, illetve aligazgatói voltak jelen. Komoly aggodalomra ad okot a megyében, hogy az említett iskolákban, Bethlenszentmiklós, Magyarlapád és Torockó kivételével, szimultán V–VIII. osztályos oktatás folyik. A tanügyi törvény értelmében azonban a következő tanévtől ez megszűnik. A gyerekek ingáztatása megoldatlan, mivel magyar iskolaközpontok nem alakultak, iskolabuszokat sem igényelhettek. Az eddigi tapasztalatok alapján a szülők még a felkínált ösztöndíj-lehetőségek ellenére sem hajlandók bentlakásba küldeni gyerekeiket, inkább a román tagozatot választják. Balázsfalva viszont ragaszkodik magyar tagozatához. Itt a román iskola olyan kemény meggyőző munkát végez, hogy a szülők a plusz magyar órák miatt is nehezen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Az iskola tanárai egy olyan védőprogram kidolgozását várják az RMDSZ-től, mint amilyennel minden a Hargita vagy Kovászna megyei román tannyelvű oktatást is védeni fogják. /Takács Ildikó: Elkallódnak-e a magyar gyerekek? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2008. február 18.
A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi helyzetétől, valamint felekezettől függetlenül. 2007 a cserkészet centenáriumi éve volt, amikor a tagszövetségek világszerte rendezvényeket szerveztek az alapítás évfordulójának megünneplésére. A cserkészetben három korosztály van: kiscserkészek (6–10 évesek), cserkészek (11–15 évesek), és rovarcserkészek (16–19 évesek). Nagyenyeden 82 tagú cserkészcsapat van a Bethlen Gábor Kollégiumban. Kónya Tibor református iskolalelkész meghirdette a cserkészcsapat újraindítását, nevük: 121-es számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat. Fehér megyében összesen 5 magyar cserkészcsapat van, a 121-es számú Bethlen Gábor csapaton kívül a kocsárdi, a felvinci, a marosújvári, a magyarlapádi és a bethlenszentmiklósi. /Érsek Attila: Cserkészet Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2008. április 9.
Nagyobb erdélyi városok RMDSZ-es polgármesterjelöltjei: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
Település
Jelölt
Arad
Bognár Levente
Bánffyhunyad
Döngöl? Csaba
Csíkszereda
Ráduly Róbert Kálmán
Dés
Lukács Ferenc
Gyergyószentmiklós
Weil Gyula
Kézdivásárhely
Török Sándor
Kolozsvár
László Attila
Lugos
Pozsár József
Marosvásárhely
Borbély László
Marosújvár
Fekete Dénes
Nagybánya
Ludescher István
Nagyenyed
Kováts Krisztián
Nagykároly
Kovács Jen?
Nagyvárad
Biró Rozália
Sepsiszentgyörgy
Antal Árpád
Szamosújvár
Török Bálint
Szatmárnémeti
Ilyés Gyula
Szászrégen
Nagy András
Székelykeresztúr
Raffai Emil
Székelyudvarhely
Bunta Levente
Szilágycseh
Varga András
Szilágysomlyó
Hánis Géza
Torda
Ádámosy Klára
Zilah
Sojka Attila
Zsibó
Sárközi Pál
Zsombolya
Kaba Gábor
2008. október 22.
Nemrég alakult meg Budapesten a Szórvány Tanács, és máris támadások kereszttüzébe került. Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptemberben jelentette be Kolozsváron, hogy a magyar kormány szórványévnek nyilvánította a 2009-es esztendőt, és szakmai testületet hoz létre a kérdésben. Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórvány-ügyi előadója elmondta, hogy májusban a felvidéki Alsóbodokon volt egy tanácskozás, amit Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja szervezett. Ott elhangzott, hogy valamit tenni kell a Kárpát-medencei szórványkérdés ügyében. A tanácskozás zárónyilatkozatában, amit a résztvevők elküldtek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, benne volt ez a kérés, hogy szórvány tanácsra, szakértői munkacsoportra lenne szükség. Ezután szeptemberben volt még egy tanácskozás Ausztriában, Felsőpulyán, ahol ismét felvetődött ennek szükségessége. Vetési emlékeztetett: 1998-ig működött az úgynevezett Romániai Magyar Szórványtanács, amely nem szűnt meg, csak elerőtlenedett. Az erdélyi szórványtanács alulról felfelé szerveződött: erdélyi magyar országos intézmények a testületbe szakembereket jelöltek. Így alakult ki egy húsz személyből álló kis csapat, amely folyamatosan megbeszélte a szórvánnyal kapcsolatos erdélyi szakkérdéseket, tennivalókat. Mindez a Miniszterelnöki Hivatalnál most másképpen zajlott. Ők teljesen felülről szervezték meg Szórvány Tanácsot, nem voltak megfelelő előzetes egyeztetések, és nem kérdeztek meg legitim szervezeteket az illető ország területéről. Ez sok nézeteltérést és elégedetlenséget váltott ki a különböző régiókban. Vita volt például arról, hogy miért maradtak ki az ausztriai, őrvidéki őshonos, tehát nem emigrációs magyarok. A húsztagú Szórvány Tanácsban az erdélyi lobbi a legnagyobb, öten vesznek részt benne: Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Hegyeli Attila csángó oktatási programfelelős, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke és Vetési László. Alakuló ülés volt, bővebb beszélgetésre nem volt alkalom. A tanács vezetőjének megválasztásánál Vetési előzetes felkérésre javasolta, hogy az elnök a legnehezebb helyzetben lévő európai őshonos szórványból, a szlovéniaiból legyen. Megállapodtak abban, hogy évente egyszer-kétszer fognak találkozni, és elektronikusan tartanak kapcsolatot. Vetési elmondta, hogy ő csak politikamentesen tud részt venni ebben a munkában. Össze kell gyűjteni megbeszélésre a Kárpát-medencei szórványkollégiumok vezetőit, létre kell hozni egy nagy Kárpát-medencei magyar adatbázist, folytatva, bővítve a regions. hu információit. A Kárpát-medencei magyar szórványok támogatási háttere messze elmarad az elvárásoktól. Vetési hangsúlyozta, ha csak azoknál a pénzösszegeknél maradnak, amelyeket a magyar kormány a Szülőföld Alapon keresztül a határon túlra a szórványnak juttat, akkor nem lesznek eredményesek. Vetési magával vitt egy hatalmas – 350 képből álló – bemutató anyagot, amely a romániai magyar szórványoktatás intézményeinek, szórványkollégiumainak bemutatását tartalmazta. Ilyen képanyag mostanáig nem volt. A kormány tervez egy nagy magyar szórványkonferenciát, amit Vetési nem támogat. Szerinte kis feladatterületekre kell összpontosítani. Erdélyben a legfőbb gond az alapintézmények fenntartására juttatott normatív támogatás biztosítása. A legégetőbb feladat a romániai magyar szórványoktatás finanszírozása. Folytatni kell az önálló iskolateremtést belső Erdélyben is. Meg kell oldani például a szamosújvári önálló magyar oktatás kérdését. El kell dőlnie továbbá, hogy a Beszterce–Dés–Szamosújvár–Kolozsvár tengelyben melyik iskola marad meg. Szilágyságon Diósad nyolc osztályos iskoláját az idéntől már nem tudta fenntartani. El kell dőlnie, hogy Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd közül melyik lehet oktatási központ. /Papp Annamária: ”Csak világos tervek mellett látszik a cselekvés útja” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2009. október 21.
Októberben két forradalom és szabadságharc dicsősége és hősei mellett a civil áldozatokra is emlékezni kell. Azokra a névtelenekre, akik népirtás áldozatai lettek Erdélyben, annyi bűnük volt, hogy magyarok voltak. Az ismeretek hiányosságai miatt meg a békesség kedvéért, a magyarok nem teszik szóvá a történteket. A román politika pedig minden alkalmat kihasznál a magyarellenességre. Emlékezni kell 1848–49-re. 1848. október 19-én kezdődött a vérengzés Kisenyeden (140 magyar áldozat), pár nappal később Székelykocsárdot (60) pusztította el egy román felkelő csapat, Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg. Zalatnát felgyújtották, a menekülő lakosságot (700) Ompolygyepű határában lemészárolták. Október 23-án Boroskrakkón és a környező településeken a lemészároltak száma 200 fő. Október 28-ról 29-re virradó éjszaka Borosbenedek 400, október 29-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. Borosbocsárdon megközelítőleg 40, Marosújváron a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket legyilkoltak, és holttesteiket a Marosba dobták. Felvincet a személyesen Avram Iancu vezette sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben. A leginkább elhíresült pusztítás 1849. január 8-ról 9-re virradó éjjel történt. Ezen az éjjelen Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével felkelők rohanták meg Nagyenyedet, megközelítőleg 1000 embert mészároltak le, a híres kollégiumot pedig elpusztították. Torockó csak azért menekült meg, mert akadt egy Zsakó, aki ki tudott egyezni a román lázadókkal. Több mint 3100 magyar áldozat eddig. Ez a szám még gyarapodott. Májusban Verespatak és Abrudbánya magyar lakossága esett Avram Iancu és társai áldozatául. A mészárlások következtében Dél-Erdély etnikai összetétele nagymértékben megváltozott. A mészárlások elkövetői nem kaptak büntetést, nyugodt körülmények között élhették le hátralevő életüket, sőt később településeket neveztek el róluk, szobrokat emeltek nekik, többek között Nagyenyed városában is. A lemészárolt magyarok emlékére Nagyenyeden mindössze egy táblát helyeztek el, amelyre felvésték a pogrom dátumát. Az egyetlen igazi emlékmű Ompolygyepű és Zalatna között található, egy 10 méter magas obeliszk PAX felirattal, mely az itt kivégzett zalatnai polgároknak állít emléket. Avram Iancu mellett Ion Buteanu, Petru Dobra, Ioan Axente Sever, Prodan Simion vezették a felkelőket. A román történetírás forradalmároknak nevezi őket. /Kuti Márta: Erdély gyásznapjai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
